Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést fognak kötni a 2026 utáni időszakra, ezáltal is tovább erősítve hazánk energiabiztonságát - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a katari kollégájával, illetve az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte, hogy egyeztetést folytattak a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

"Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Aláhúzta: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, és ezért a nap folyamán politikai megállapodást kötöttek arról, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket.

A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán rámutatott, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül. A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség - jegyezte meg.

Szijjártó Péter ezután üdvözölte a kétoldalú gazdasági kapcsolat folyamatos fejlődését, az exportrekord megdőlését.

"Katarban kifejezetten nagyra becsülik, hogy Magyarország be tudta bizonyítani tavaly, hogy európai uniós források nélkül is tudja működtetni a gazdaságát, sőt gazdaságát növekedési pályán tudja tartani, beruházási rekordot és exportrekordot is tudtunk dönteni" - mondta.

"A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban" - fűzte hozzá.

A miniszter érintette a közel-keleti konfliktust, amely szavai szerint rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében.

A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

"A közel-keleti konfliktus elmúlt hetei számos olyan jelet produkáltak, amelyek az eszkaláció veszélyét minden eddiginél súlyosabbnak láttatták. Ezért azt gondoljuk, hogy ma a nemzetközi közösségnek az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a közel-keleti konfliktus eszkalációját" - figyelmeztetett.

"Ehhez olyan országokra van szükség, amelyek kellőképpen befolyásosak, és felelősségteljesen tudnak viselkedni, stabilizáló szerepet tudnak betölteni. Katar kifejezetten ilyen ország" - vélekedett.

A miniszter Doha szerepét is méltatta a Hamász által elhurcolt túszok egy részének kiszabadítása kapcsán, akik között - mint emlékeztetett - három magyar állampolgár is volt.

Elmondta, hogy még egy magyar állampolgár lehet a terrorszervezet fogságában, ezért arra kérte katari kollégáját, hogy az eddigiekhez hasonlóan segítsenek mielőbbi hazajuttatásában.

"Azt az ígéretet kaptam, hogy ahogy eddig, úgy ezután is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több, a Hamász által fogva tartott túsz minél előbb kiszabadulhasson, és figyelni fognak arra is, hogy a magyar állampolgárságú túsz minél előbb visszanyerhesse a szabadságát" - tudatta.

Reményét fejezte ki, hogy sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló tárgyalások előbb vagy utóbb, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.