Mivel a világ csekély mennyiségű vértartalékkal rendelkezik, égetően fontos, hogy új eljárások kidolgozásával több vérhez juthasson az orvostudomány.

A Blood című magazinban megjelent tanulmány arról számol be, hogy sikeresen adtak be emberi csontvelőben lévő őssejtekből mesterségesen kinyert vörösvérsejteket egy emberi donornak. Ahogy a globális vérszükséglet növekszik – miközben a donorok száma csökken –, ennek a kísérletnek az eredményei reményt adnak arra, hogy egy nap a vérátömlesztésre váró betegek önmaguk donorjai lehetnek.

Ezekből az emberi donorból származó, csontvelőben lévő őssejtekből egy párizsi székhelyű kutatócsoport sikeresen állított elő milliárdnyi kitenyésztett vörösvérsejtet egy petricsészében, speciális növekedést szabályozó faktorok segítségével, amelyek a sejtosztódást és a tenyésztett sejtek vörösvérsejtekké való fejlődését szabályozzák. Miközben azt próbálták bizonyítani, hogy a kitenyésztett vörösvérsejtek képesek pont olyan sejtekké fejlődni az emberi szervezetben, mint a normál vörösvérsejtek, a kutatók négy egérbe fecskendezték ezeket a sejteket, és megerősítették, hogy képesek voltak teljesen kifejlődni.

Hasonló túlélési esélyek

Önkéntes donort használva, a kutatók megismételték a mesterséges vörösvérsejtek előállításának folyamatát és befecskendezték az így nyert sejteket a donor saját testébe, hogy megvizsgálják, milyen túlélési esélyeik vannak az emberi szervezetben. Öt nap után a túlélési arány a donor véráramában a mesterséges vörösvérsejtek esetében 94 és 100 százalék között volt, míg 26 nap után 41 és 63 százalék között. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mesterségesen előállított vörösvérsejtek élettartama és túlélési esélye hasonló a természetes vörösvérsejtekéhez, tovább bizonyítva alkalmasságukat mint lehetséges forrást a vérátömlesztéshez.

„Habár korábbi kutatások azt mutatták, hogy a csontvelőben lévő őssejteket kész vörösvérsejtekké lehet fejleszteni, ez az első tanulmány, ami bebizonyította hogy képesek túlélni az emberi szervezetben, és ez egy komoly áttörés a vérátömlesztés terén” – mondta el Luc Douay gyógyszerész, a tanulmány egyik fő szerzője, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem professzora. „Elképesztően nagy szükség van alternatív forrásra a vértranszfúzió területén, különösen az új vírusok megjelenése miatt megnövekedett fertőzésveszély kockázata miatt, ami a hagyományos vérátömlesztést jellemzi. A vörösvérsejtek tenyésztése ígéretes megoldásnak tűnik, mivel minden más törekvés, amely arra irányult, hogy alternatív forrásokat teremtsen, nem volt olyan sikeres, mint amilyennek korábban remélték.”

Csekély vértartalékok

Ezek az eredmények különösen időszerűek, mivel például az amerikai Vöröskereszt nemrég jelentette be, hogy kritikusan kevés vér áll rendelkezésre országszerte. A WHO jelentése a világszerte jellemző csekély vértartalékokról számolt be. A kritikusan kevés vérrel rendelkező országok főleg a fejlődő országok közül kerülnek ki, amelyeknek pedig nagy szüksége lenne a transzfúzióra az anyák betegeskedése, a gyerekkori alultápláltság és a fertőző betegségek magas előfordulása miatt.

„A mi tanulmányunk eredményei megerősítik a megvalósíthatóságát annak az elképzelésnek, hogy a mesterséges vörösvérsejtek használhatóak lesznek transzfúziókhoz, és amely korlátlan vérkészletet ígér belátható időn belül – mondta Douay professzor. – Habár ezen sejtek előállításáig még nagyon sok munka vár ránk, mi hiszünk benne, hogy a mesterséges vörösvérsejt a klasszikus vérátömlesztés hatékony alternatívája lehet, aminek segítségével nemcsak elegendő mennyiségű vérhez jutnánk, de az életveszélyes komplikációk és fertőzések kockázatát is csökkenthetnénk.” (da)

sciencedaily.com, MNO