A székelyföldi politikus kedden román nyelvű Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet a parajdi bányakatasztrófa évfordulójára.

Emlékeztetett, a Hargita megyei község lakói egy éve remény és bizonytalanság között élnek, és próbálják megőrizni a bizalmat, hogy nem maradnak magukra.

Rámutatott:

a román államnak az a kötelessége, hogy visszanyerje a parajdiak bizalmát, ezt pedig nyilatkozatok helyett tettekkel lehet elérni, és azáltal, ha elkötelezettek az ügy mellett, és egyértelmű megoldásokat javasolnak.
Bíró Barna Botond felidézte, hogy Parajdon az időben meghozott döntések hiánya természeti katasztrófát okozott, és az eddigi legnehezebb időszakot idézte elő a helyi közösség életében, melynek identitása és élete szorosan összefüggött a sóbányával.

Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy a hatóságok megtalálják a valódi megoldásokat a térség számára, valamint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.

A székelyföldi politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy a parajdi helyzetet nem lehet pusztán technikai problémaként kezelni, emberi sorsokról, egy egész közösségről van szó, és az állam felelősségéről az itteni emberek iránt
- írta.

Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat kezdetektől fogva igyekezett szakemberek, turisztikai képviselők, helyi partnerek és intézmények bevonásával mérsékelni a bánya elárasztásának negatív gazdasági hatásait, és megtartani Parajdot a turisztikai térképen. Emellett mindig hangsúlyozták a felvállalt és központilag koordinált döntések szükségességét - írta.

"Egy évvel később a parajdi embereknek nemcsak ígéretekre van szüksége, hanem konkrét megoldásokra, kiszámíthatóságra és világos jelzésekre, hogy ez a közösség számít" - fogalmazott Bíró Barna Botond.

A székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia.
Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

Az évforduló kapcsán készített riportjában a román Recorder oknyomozó portál rámutatott:

miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a katasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) is a javasolt sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el.
A portál Gerhard Winters holland hidrológust is megszólaltatta, aki az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának a kataszrófa után a helyszínen tájékozódó küldöttségét vezette.

A szakember rámutatott, a veszély nem múlt el, nehéz megjósolni, mikor következhet be egy beomlás vagy egyéb történés Parajdon.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.