Magyar Péter az államfőválasztásról azt mondta, "tiszta lappal indulunk, nem kötnek minket a korábbi paktumok vagy éppen szokások".

Hozzátette, ne várják tőlük azt, hogy a régi ellenzék, vagy a Tisza szavazóinak válasszanak elnököt. Akkor döntenek jól, ha olyan elnököt választanak, aki végre az egész ország elnöke lesz - mutatott rá, azt kérve a pártoktól, a civilektől, mondják el, kit és milyen értékek miatt tartanak méltónak arra, hogy a köztársaságot képviselje.

Természetesnek nevezte, hogy nem lesz olyan köztársaságielnök-jelölt, aki mindenkinek megfelel.

Magyar Péter közölte, az új államfőnek nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie, sőt, nem kell jogásznak sem lennie.

Magyarországot hosszú éveken át hivatásos, nagyon gyakorlott politikusok, kiváló jogászok vezették, akik pontosan ismerték a hatalom szabályait, a törvények és az alkotmány útvesztőit, és mégis saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot - hangsúlyozta.

A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság felett; lehet biológus, történész, orvos, művész és jogász is, ha integritása és életútja alapján azt lehet hinni róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát - rögzítette, hozzátéve, a lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazát.

Magyar Péter az államfőválasztásról azt mondta, "tiszta lappal indulunk, nem kötnek minket a korábbi paktumok vagy éppen szokások". Hozzátette, ne várják tőlük azt, hogy a régi ellenzék, vagy a Tisza szavazóinak válasszanak elnököt. Akkor döntenek jól, ha olyan elnököt választanak, aki végre az egész ország elnöke lesz - mutatott rá, azt kérve a pártoktól, a civilektől, mondják el, kit és milyen értékek miatt tartanak méltónak arra, hogy a köztársaságot képviselje.

Természetesnek nevezte, hogy nem lesz olyan köztársaságielnök-jelölt, aki mindenkinek megfelel.

Magyar Péter közölte, az új államfőnek nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie, sőt, nem kell jogásznak sem lennie. Példaként hozta Göncz Árpádot, akit szerinte nem az 1944-ben megszerzett jogi diplomája, hanem a műfordítói zsenije és embersége miatt őriz sok-sok magyar ember a szívében a mai napig.

Magyarországot hosszú éveken át hivatásos, nagyon gyakorlott politikusok, kiváló jogászok vezették, akik pontosan ismerték a hatalom szabályait, a törvények és az alkotmány útvesztőit, és mégis saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot - hangsúlyozta.

A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság felett; lehet biológus, történész, orvos, művész és jogász is, ha integritása és életútja alapján azt lehet hinni róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát - rögzítette. További feltételként jelölte meg, hogy az új államfő ismeri a haza örömeit, sebeit és az erejét, aki számára a haza egy élő közösség, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az eltérő véleményeket, és tudja, minden döntésének következménye van.
Mindegy, hogy nő vagy férfi, mindegy, mi a végzettsége, milyen családból származik, mindegy, hogy vidéki vagy budapesti, vagy hogy milyen szakmában teljesedett ki, a lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazát - közölte.

Magyar Péter elmondta, azt kérik a következő köztársasági elnöktől, hogy egy átmeneti időszakban, az alkotmányozási folyamat végig vállalja "ezt a nehéz, de szép feladatot", amely most sem lesz más, mint az egész nemzet képviselete.

Értékelése szerint az elmúlt 36 évben hét köztársasági elnöke volt Magyarországnak, valamennyiüket politikai megállapodások, paktumok, pártpolitikai döntések következtében választották meg. Ez hatással volt elfogadottságukra - jegyezte meg.

Esélyt kaptunk arra, hogy 1990 óta most először pártokon felülálló jelöltet válasszunk - hangoztatta.

Azt kérte a kormánypárti és az ellenzéki képviselőktől, hogy a köztársasági elnöki intézményt, a közjogi intézmények függetlenségét, a gyermekek biztonságát, a közvagyon védelmét, az oktatás jövőjét és Magyarország nemzetközi biztonságát tekintsék olyan ügyeknek, amelyekben a pártpolitikai érdek alárendelendő a magyar érdekeknek.

A miniszterelnök "A valódi magyar érdek" címmel elmondott napirend előtti felszólalásában a magyar érdek hat feltételét nevezte meg: a működő, független és tisztességes államot, az erős és fenntartható gazdaságot, a tudást, a biztonságos, emberhez méltó életet, a nemzet biztonságát és a nemzeti egységet.

Felidézte a reformkor, 1956 és a rendszerváltás időszakát és arról beszélt: a magyar történelem legnagyobb eredményei rendre akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt. Hangsúlyozta: a magyar történelem nagy alakjai keményen vitatkoztak egymással, de közben mindig tudták, hogy a vita célja az ország előbbre vitele, és léteznek határok, amelyeken a pillanatnyi politikai előny kedvéért sem szabad átlépni.

Szerinte ma ismét ilyen történelmi pillanatban vagyunk, mert egy hosszú, dicstelen korszak lezárult, a választók felhatalmazása pedig nem egyszerű kormányváltásról, hanem rendszerváltásról szólt.

A miniszterelnök az Orbán-kormánytól az új kabinetre hagyott örökséget súlyosnak nevezte, ide sorolva többek között a "történelmi" költségvetési hiányt, a meggyengült közszolgáltatásokat, az eladósodott intézményeket és a bizalmukat vesztett állampolgárokat is.

Magyar Péter a magyar érdek első feltételének a működő, független és tisztességes államot nevezte, hangsúlyozva, olyan ügyészségre, bíróságokra, alkotmánybíróságra, számvevőszékre, hatóságokra és köztársasági elnöki intézményre van szükség, amelyek a törvényt, a közvagyont és a polgárok jogait védik. Jelezte: ezért is módosították az alaptörvényt és építik újjá a közjogi intézmények függetlenségét. Az Orbán-kormányt azzal vádolta, hogy a jogot kiváltságok bebetonozására, vagyonok kimentésére és politikai ellenfelei ellehetetlenítésére használta, ugyanakkor azt ígérte: amíg a Tisza vezeti az országot, a jog feladata a közösség védelme, a hatalom korlátozása, az alapvető jogok biztosítása és az elszámoltathatóság megteremtése lesz.
A magyar érdek második feltételének az erős, tisztességes és fenntartható gazdaságot nevezte. Hangsúlyozta: Magyarország örömmel fogad minden beruházót, amely munkahelyeket teremt, tudást hoz, erősíti a magyar beszállítókat, megbecsüli a dolgozókat és tiszteletben tartja a földjeinket, vizeinket, levegőnket, valamint a helyi közösségek jogait.

Kijelentette: egy beruházás akkor szolgálja a magyar érdeket, ha a dolgozó tisztességesen keres, a település fejlődik, a magyar vállalkozó megrendelésekhez jut, és nem a természet, a magyar víz, levegő és föld fizeti meg a profit árát.

Magyar Péter egységes, nyilvános és kiszámítható szabályok megteremtését ígérte minden cég számára, emlékeztetve: erről szólnak a kormány múlt héten benyújtott adójavaslatai is. Azt ígérte: a kormány rendet tesz a globális nagyvállalatok társasági adófizetésével kapcsolatban, bővíti az adóalapokat és szűkít bizonyos adókedvezményeket.

A kabinet megszünteti a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatát, duplájára emeli a szennyező cégek által fizetett levegőterhelési díjat, és olyan környezetvédelmi szabályok és adóváltoztatások bevezetését készíti elő, amelyek arra kényszerítik a nagy vízfelhasználókat és a szennyező vállalatokat, hogy betartsák a környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat - ismertette. Emellett - folytatta - több kisebb adófajtát eltörölnek, és megszüntetik az Orbán-kormány egyes cégek szelektíven büntető adóztatási gyakorlatát is. Minden nagyberuházásnál nyilvános adatokra, valódi hatástanulmányokra, erős hatóságokra és a helyi közösségek érdemi részvételére van szükség
- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt az Orbán-kormány elmulasztotta.

Kijelentette: a kormány ki fogja vizsgálni Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter minden olyan döntését, tárgyalását és állami vállalását, amely a BYD Magyarország beruházásához kapcsolódott. Arra hivatkozott: Szijjártó Péter két hónappal távozása után a miniszterségből éppen annál a vállalatnál talált munkát, amelynek magyarországi beruházásait tárcavezetőként "közpénz százmilliárdokkal, diplomáciai támogatással és állami infrastruktúrával" segítette.

Hozzátette: fel fogják tárni az óriásvállalatoknak nyújtott valamennyi támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedély, környezetvédelmi kivétel és közpénzből finanszírozott beruházás történetét. Megvizsgálják, ki hozta meg ezeket a döntéseket, ki készítette elő azokat, milyen szakmai figyelmeztetéseket hallgattak el, és mekkora terhet hagytak az adófizetőkre, a dolgozókra, a helyi közösségekre és a természetre - hangsúlyozta.

A magyar érdek harmadik feltételeként a miniszterelnök a tudást nevezte meg, kiemelve, hogy egyetlen magyar gyermek jövője sem függhet a szülei lakóhelyétől vagy pénztárcájától, és egyetlen pedagógus munkája sem maradhat megbecsülés nélkül.

Jelezte: az iskolakezdési támogatás célja, hogy a gyermekek egyenlő esélyekkel indulhassanak legalább a szeptemberi iskolakezdéskor, de szerinte az oktatásban ennél sokkal többre - "kármentésre és gyógyításra" - van szükség. Hangsúlyozta: nem lehet vita a tárgya ellenzék és kormánypártok között, hogy a gyermekek jövője a legfontosabb közös ügy.

A magyar érdek negyedik feltételével, az emberhez méltó mindennapi élettel kapcsolatban azt mondta, óriási munka lesz az Orbán-kormány által tönkretett ellátórendszerek rendbetétele, nem fog egyik napról a másikra menni. De a magyar érdek egyértelmű: azért kell dolgozniuk, hogy javuljon az egészségügy, biztonságosabbá váljon a gyermekvédelem, legyen tisztességes idősellátás, elérhető lakhatás, kiszámítható közszolgáltatás és erős önkormányzatiság - jelentette ki.

A magyar érdek ötödik feltételének a nemzet biztonságát, a kiszámítható nemzetközi helyzetet nevezte. Kifejtette, Magyarország erejét saját honvédelmi képességei, európai és atlanti szövetségei, józan diplomáciája, valamint az adja, hogy a döntéseit magyar szempontok alapján, a szövetségeseivel együttműködve a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg. Idesorolta a határon túli magyar közösségek biztonságát, jogait, szülőföldön történő boldogulását.

A miniszterelnök a magyar érdek hatodik feltételének nevezte a nemzeti egységet, amelynek lényege a kölcsönös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, a másik magyar ember méltóságának elismerése, hogy a politikai ellenfeleik, más párt választói is az ország polgárai.

Magyar Péter az államfőválasztással zárva felszólalását úgy fogalmazott, végre lehetőségünk van tiszta lappal indulni, és nem egyik vagy másik párt politikusát, jelöltjét köztársasági elnöknek jelölni. Hangsúlyozta, a következő napokban azon fog dolgozni, hogy ez a lehetőség bizonyossággá váljon.

Ehhez, mondta, arra van szükség, hogy a közbeszéd minden alakítójának közösen kell "megtalálnia és átugrania a saját árnyékát", felülemelkedve napi vélt vagy valós érdekeinken és sérelmeinken. Úgy fogalmazott, a cél "bölcs, méltányos döntést hoznunk".