Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig - hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Kézdivásárhelyen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A székelyföldi város főterén összesereglett tömeg előtt felidézte: olyan nagy elődök szereztek megbecsülést Kézdivásárhelynek, mint a merész és találékony ágyúöntő Gábor Áron, a honvédnek állt költőóriás Petőfi Sándor, aki a Feketeügy partján találkozott Bem tábornokkal, vagy Gál Sándor, a székely honvéd parancsnok, aki megállította és visszaverte a császári seregeket.

Sulyok Tamás szerint

a ’48-as szabadságharc székely hőseinek egyetlen percre sem volt kérdés, hogy mi a haza, és szükséghelyzetben mit kell tenniük. Ők azok, akik a legnagyobb áldozatokat is meghozták, akikről Kányádi Sándor a Nyergestető honvédeiről szóló versében azt írta: "s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve".

"Ilyen ez a föld, ahol a fenyő és az ember elválaszthatatlan a földtől, ahol szétszakíthatatlanok a gyökerek. Ennek az erejét éreztem a csíksomlyói szentmisén, Nyergestetőn, amikor kopjafát avattunk, és akkor is, amikor Kézdiszentléleken a templombúcsún vettem részt. És most is hasonló meghatottsággal állok Önök előtt" - mondta Kézdivásárhelyen Sulyok Tamás.

Úgy értékelte, március 15-én mindenütt a nemzet közösségéhez való tartozás ténye és a közösség elsődleges értékeinek tudatosítása a meghatározó. Olyan alapértékekről van szó, mint a családhoz, az otthonhoz, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való hűség, az egymásnak való segítségnyújtás, az emberségesség és a béke megőrzése. A közösség ezek által válik élővé, ezáltal nyilvánul meg önazonosságunk és méltóságunk - tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint - a földkerekség népei között - a magyar is nagy dolgokra teremtett nép. Békére, szabadságra vágyó, alkotni akaró nemzet. Megtisztelőnek nevezte, hogy e napon távoli országokban piros-fehér-zöld színekkel világítanak meg híres középületeket, felhőkarcolót vagy vízesést. "Jó ilyenkor magyarnak lenni. Azonban a legfontosabb, hogy a szívünkhöz is közel álljanak ezek a színek. Hogy figyelmeztessük magunkat közösségünk örök értékeire, hogy tisztán lássuk azoknak fontosságát a saját életünkben" - fogalmazott.

Kiemelte: 1848 olyan belső értékítélet, amely nem engedi, hogy relativizálják a magyarág értékeit azok, akik - lopakodva vagy nyíltan - hol a családot, hol a nemzetiséget, hol a társadalmi csoportot, hol a hitet teszik céltáblává.

A köztársasági elnök szerint az évszázadok zivatarai között mindig a józan erkölcs, a megújuló hit és az élő reménység vitte tovább a magyarságot és a bizalom, hogy a vele élő társnemzetekkel, románokkal, szlávokkal, németekkel és másokkal együtt, a kölcsönös tiszteletet egymásnak megadva, közösen gyarapíthatja Európa életét.

A Gábor Áron-szobornál mondott beszédében Sulyok Tamás elmondta:

azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember. Rámutatott: a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett, jogi alapokon is rögzítette a 2011-es alaptörvény.
"Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak. A nemzetet érintő kérdésekről így már ténylegesen közösen dönthetünk, a nemzeti ügyekben már a jog alapján is közösen vehetünk részt. Együtt formáljuk a magyarság jövőjét, kultúráját, együtt küzdhetünk meg mindazért, amit fontosnak tartunk. Együtt hajthatunk fejet hőseink előtt, és együtt mondhatjuk el, hogy a béke az egyedüli és természetes közege Európának, amely nélkülözhetetlen az emberséges jövőhöz" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.