A Kepler-88 nevű csillagrendszerről eddig ismert volt, hogy két bolygó - a Kepler-88 b és Kepler-88 c - kering csillaga körül nagy közelségben. Az újonnan felfedezett bolygó a Kepler-88 d, amely csillagát négyévente kerüli meg, keringési pályája nem köralakú, hanem elliptikus. Tömege a Jupiter tömegének háromszorosa.

A bolygót a Hawaii Egyetem Asztronómiai Intézetének (UH IfA) kutatói fedezték fel a Maunekea vulkánon elhelyezkedő W. M. Keck Csillagvizsgáló Keck I. teleszkópján lévő HIRES spektrométer által hat éven át gyűjtött adatok alapján - írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A Kepler-88 már ismert két bolygója bizarr és meglepő dinamikával rendelkezik, ez az úgynevezett közép-mozgási rezonancia. A Neptunusznál kisebb b-jelű bolygó 11 nap alatt kerüli meg a csillagot, ami pontosan a fele a Jupiter méretű, c-jelű bolygó 22 napos keringési periódusának.

Röppályájuk óramű működéséhez hasonlítható természete energetikai szempontból hatékony, hasonlóan működik, ahogyan a szülő meglöki gyermekét a hintán. A b-jelű bolygót minden második, a csillag körül megtett köre alkalmával "meglöki" a c-jelű bolygó, mely nála hússzor nagyobb tömegű, ezért erejének köszönhetően megváltoztatja a csillaghoz közelebb lévő bolygó röppályájának idejét.

A csillagászok ezeket a változásokat, az úgynevezett tranzitidőzítési variációkat a NASA Kepler űrteleszkópjával követték figyelemmel. A műszer észlelte a pontos időt, amikor a Kepler-88 b elhaladt a csillag és a teleszkóp között - ezt hívják tranzitnak. Bár tranzitidőzítési variációkat már több tucat bolygórendszerben megfigyeltek már, a Kepler-88 b szokatlanul nagy eltérésű tranzitidőzítési variációkkal rendelkezik. Egy-egy tranzit akár fél nappal korábban vagy később is történhet.

Az újonnan felfedezett bolygó újabb dimenzióval bővítette a rendszerről gyűjtött ismereteket.

"A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű Kepler-88 d bolygó még nagyobb befolyással bírt a Kepler-88 rendszer történetére, mint az eddigi +királya+, a c jelű bolygó, mely egyszeres Jupiter-tömegű" - mondta Lauren Weiss, az UH IfA kutatója, az Astronomical Journal című tudományos lapban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője.

Elképzelhető, hogy ezeknek a nagy bolygóknak hasonló befolyásuk volt, mint amekkora a Jupiternek a Naprendszer kialakulására. Az ilyen bolygók befolyásolhatták a sziklás planéták kialakulását és irányíthatták feléjük a vizet hordozó üstökösöket. Weiss és kollégái hasonló planétákat keresnek más, kis bolygókkal rendelkező rendszerekben.

A Naprendszerben a hatalmas Jupiter legkisebb mozgását is megérezhette az összes többi bolygó az elméletek szerint. A szakértők szerint a Jupiter felelős a Mars kis méretéért, a kisbolygóöv létéért és a fiatal Földre vizet szállító üstökösök áradatáért.